Történelem mindenkinek

Él a világon egy Sorin Radu nevű román történész, aki szerint a két világháború közötti Románia demokratikus ország volt. Nem szeretném a román kollégát kiábrándítani ábrándos ábrándjából, elvégre mindenki szereti - pontosabban: sok ember szereti- saját hazájának történelmét szebbnek látni és láttatni, mint amilyen az valójában. Minden érzelmi tényező ellenére sajnálattal ki kell jelentenünk: A két világháború közti Románia nem volt demokrácia ( ezt leginkább a kisebbségi magyarok érezték), mint ahogy Magyarország sem volt az, meg Franciaország sem, sőt, még a skandináv államok sem voltak demokráciák- a szónak abban az értelmében, ahogy azt manapság használjuk. Remélem, ezzel nem mondtam újdonságot. És nem vagyok elfogult.

Igen. Szemere Bertalan, a reformkor, az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc egyik hőse, a Batthyány-kormány belügyminisztere, utálta Kossuth Lajost, a reformkor, valamint az 1848-49 forradalom és szabadságharc másik hősét. Előfordul az ilyesmi emberek között. Vajon mi irritálhatta Szemerét Kossuthban? Valószínűleg az fajta, sokszor végiggondolatlannak tűnő politizálás, mely KL-t már a reformkorban is jellemezte. Kossuth igazi radikális volt, Szemere nemes volt, és mérsékelt. Ez már önmagában elegendő ok az utálathoz? Talán nem. De akkor, abban a légkörben sok reformer veszélyeztetve érezte a reformok által elért eredményeket Kossuth radikalizmusától. Deák is ezek közé az aggódók közé tartozott, Szemere is.