Történelem mindenkinek

Donald Trump amerikai elnök olyan bejelentést tett, melynek nyomán alapjaiban változhat meg a 20.századi történelemről alkotott képünk. Trump ugyanis bejelentette, hogy nyilvánosságra hoznak közel 3000, a Kennedy-gyilkosságról szóló, eddig titkos dokumentumot. Az Amerikai Nemzeti Levéltár weboldalán már közzé is tettek jónéhányat ezekből a dokukból. Csakhogy 280 irat még továbbra is titkos. Trump elnök vizsgálatot indít annak eldöntésére, hogy valóban indokolt-e ezen iratok esetében a titkosítás fenntartása. Amióta John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét, 1963.november 22-én ,Dallasban meggyilkolták, egyre-másra kapnak lábra az újabb és újabb összeesküvés-elméletek. Trump elnök ennek akar véget vetni, hogy az amerikai közvélemény végre világos és végleges képet kapjon arról, hogy ki ölte meg Kennedyt. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre. küldjön rövid elírást és fotót a telekről.

A neolit korban a mai Kína területén két virágzó kultúra alakult ki: a jangsaói és a lungsani. A nevüket- akárcsak a többi őskori kultúra- legfontosabb lelőhelyeikről kapták. A legfontosabb különbség a két neolit kultúra között: az edények. A jangsaói kultúra edényei egyszerűbb eljárással készültek, agyaghurkákat tekertek egymásra, még fazekaskorongot se használtak. Az emberek a tálakat, vázákat a tőlük telhető leggazdagabb módon díszítették. Nagyon szép, a szivárvány minden színében pompázó műremekeket hagytak az utókorra. A lungsani kultúra emberei sokkal fejlettebb technikával készítették edényeiket, ám meglepő módon szinte semmilyen díszt nem alkalmaztak. Egyszerűen csak meghagyták a kiégetett agyag természetes fekete színét. Mi az oka ennek az egyszerűségnek? A válasz nagyon egyszerű. A jangsaói kultúra emberei az edényeket használták: gabonatárolásra, vízhordásra, főzésre. A lungsani edények viszont többnyire rituális célt szolgáltak, éppen ezért készítői nem törődtek azzal, hogy

1849. nyarán veszni látszott a magyar szabadság ügye. Az osztrák és orosz csapatok harapófogója egyre szorult, a magyar kormány egyre kisebb területet tartott ellenőrzése alatt. A forradalom és szabadságharc vezérének, Kossuth Lajosnak személyisége a tavaszi-nyári hónapokban alapos változáson ment keresztül. A bátor, magabiztos forradalmárból, egy nemzet példaképéből egy hisztériás, a beosztottaival- és mindenki mással- folyton üvöltöző ember lett. Kossuthon egyre inkább a stressz tünetei jelentkeztek- csak abban az időben még nem ismerték ezt a szót. Kossuth időnként úgy viselkedett, mint egy őrült. Jókai Mór, az író, és Szemere Bertalan, a politikus, ebben az időben úgy meggyűlölte Kossuthot, hogy hosszú évek kellettek ahhoz, hogy haragjuk lecsillapodjon. Kossuth nagyon megbántotta Jókait, több ízben árulónak nevezte- Jókai ellenezte a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátását- és úgy beszélt vele, mint a kutyával: gyere ide, takarodj, meg ilyenek. Jókai becsületére legyen mondva: bár m

Amikor 1950-ben az USA értelmisége feleszmélt, és látta ,hogy a 20.század történelme sorsdöntő időszakához érkezett, és a vasfüggöny véglegesnek tűnik, azonnal akadtak bátor értelmiségiek, akik segíteni akartak a szovjet uralom által elzárt, kommunizmus alatt nyögő keletieken. Médiaszemélyiségekből, kalandorokból és ifjú értelmiségiekből egy kis, az amerikai elnök támogatását élvező csoport alakult, mely azt tűzte ki feladatául, hogy eljuttatja Kelet-Európába, különösen Magyar-és Lengyelországba, a kortárs nyugati irodalmat. A csoport vezetője George Minden, egy disszidált román tanárember lett, akinek lelkesedésénél csak szülőhazája iránt érzett útálata volt erősebb. Románia nem is kapott könyveket... Meg is kezdték a könyvek eljuttatását- postai úton. Ó, a kis naivak...Néhány küldemény még így is célba ért, Magyarországról 16 esetben vissza is jeleztek, hogy kérnek még. Aztán jött a csempészet, na ez már sikeresebb volt. Sok magyar akadémikus kapott így releváns külföldi szakiro

1938. március 12-13-én a német hadsereg elfoglalta Ausztriát. Ez volt az Anschluss. A hitleri Német Birodalom ezzel határos lett Magyarországgal. A magyar közvélemény jó része, a becsületes érzésű emberek, aggódni kezdtek. De hogyan reagált az Anschlussra Magyarország kormányzója, Horthy Miklós? Tipikus lavírozós nyilatkozattal. Ezt mondta: " Ausztriának Németországgal történő egyesülése ránk nézve nem jelenthet mást, csak azt, hogy egy régi jó barátunk, akit a békeszerződések lehetetlen helyzetbe sodortak, egyesült egy másik jó barátunkkal, és hűséges fegyvertársunkkal...". Horthy ezen nyilatkozata részben kényszerből született, részben viszont valódi meggyőződését tükrözte. Az igazság az, hogy Horthy utálta Hitler stílusát, ám a német ipar és a német hadsereg mégis lenyűgözte. Ettől a kettősségtől aztán 1945-ig nem tudott szabadulni- és ez volt a magyar nép egyik nagy tragédiája. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokho

Joszip Sztálin és Ady Endre...Látszólag semmi közös nincs bennük. Egyikük költő volt, másikuk diktátor. Egyikük magyar volt, másikuk a Szovjetunió egyik alapítója. Teljesen másképp gondolkoztak az életről. Egy valamiben azonban hasonlítottak. Mindketten hat ujjal születtek. Ezt abban a korban az öregek jelnek vélték. Ez a fiú még sokra viszi- mondogatták.az öregek. Igazuk is lett. Mindketten sokra vitték- a maguk területén.

A Károlyiak családja igen jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. Különösen igaz ez huszadik századi históriánkra. A család férfitagjai nagyon markánsan tudták képviselni azt az ideológiát, melyben hittek. Ennek köszönhetően az első világháború után a család két pártra oszlott. Gróf Károlyi Mihály lett az őszirózsás forradalom emblematikus alakja. Feloszlatta a hadsereget, így aztán Magyarország ütőképes véderő nélkül maradt azokban a rázós időkben, mikor a románok, a csehek és a szerbek bármikor készek voltak megtámadni Magyarországot. Károlyi Mihály politikai szereplésével jelentősen hozzájárult a trianoni kudarchoz. Gróf Károlyi József pedig az ellenkező, a konzervatív-keresztény oldalon politizált. Fejér megye főispánja lett, és ostorozta a materializmust, a felvilágosodást, a magyar nép ezeréves keresztény államáról tartott beszédeket és írt újságcikkeket. A későbbi események őt igazolták.