Történelem mindenkinek

A kommunizmus idején, a marxista történetírás egyeduralmának időszakában Albert Einsteinből igyekeztek politikai tőkét kovácsolni a kelet-európai urak. Úgy állították be, hogy a világ talán legnagyobb fizikusa, Einstein, szabadidejében mindenféle baloldali békeharcos-szervezetek munkáját segítette, kvázi ő maga is baloldali volt. Ebből egy szó sem igaz. Einstein nem volt baloldali, legfeljebb annyit mondhatunk el róla, hogy utálta a nácikat, meg a nácik is őt. De ez az ő esetében egyáltalán nem jelent baloldaliságot. Amikor a Népszövetség egyes munkatársai megpróbálták rábeszélni Einsteint, hogy a csökkenő presztízsű szervezet imázsát építgesse arcával, a nagy tudós azonnal átlátta, miről is van szó: egy bürokratikus, hatalmát vesztett szervezet próbálja általa visszanyerni népszerűségét. Úgyhogy egy jó fél év kevéssé intenzíven végzett munka után nemet mondott, kiszállt az egészből. Amikor pedig nem őt kérték fel az amerikai atomprogram vezetésére, merthogy megbízhatatlannak találták

A 19.század első felét, az 1848-ig terjedő időszakot nevezi a történettudomány reformkornak. Ebben az időszakban kezdett Magyarország modernizálódni, ekkor bukkantak fel a magyar történelem olyan óriásai, mint Kossuth, Széchenyi, Wesselényi, Eötvös József báró...Mindannyian programjukban szerepeltették az iparpártolást, azaz nyugat-európai színvonalú gyáripar kiépítését Magyarországon. Az volt ezzel a baj, hogy a lakosságnak csak kis része élt városon. A gyáripar terjedése feltételezte volna azt, hogy a termékekre jelentős fogyasztói igény alakuljon ki. Ez nem vált valóra. A viszonylag csekély számú városi lakosság a szükségletek nagy részét helyi kézművesektől beszerezte, ami pedig státuszszimbólumnak számított, azt külföldről hozatta ( pl. hölgyek a párizsi ruhát). Éppen ezért a jelentős tőkeerővel bíró gyáripar a reformkor évtizedeiben még nem alakult ki, az majd csak a kiegyezés korában, a demográfiai gyarapodás, az urbanizáció jelenségeivel párhuzamosan, részben azok okaként, r

Egyértelműen igen. A magyar társadalom és kapitalizmus felemásan modernizálódott, ebből adódóan nagy lett a szakadék a társadalom többsége illetve az elit között. A Horthy-korszakban élt magyar emberek többsége szegény volt, a mai jóléti társadalom viszonyaihoz képest mindenképpen. A Horthy-korszakban Magyarországon az elitet a nagytőkések és nagybirtokosok jelentették. Ők mintegy 20 000 főt tettek ki, családtagokkal együtt. Ők birtokolták a nemzeti vagyon 18 százalékát, miközben létszámuk a fél százalékot is alig haladta meg. A társadalom többsége paraszti sorban élt, kisbirtokos volt, kenyérre is alig tellett nekik. Legalábbis hivatalosan... Magyarország mindig is a nagy választóvonalak, sőt, árkok országa volt. Ma is az, csak sokszor nem vesszük észre. Hiszen vagy az egyik, vagy a másik oldalon állunk. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Pillants rá erre is: hirek168.blogspot.com

Hatalmas meglepetést keltett nemzetközi történészkörökben, amikor az oroszok előálltak azzal, hogy náluk van Hitler koponyája. először mindenki azt hitte, hasonló blöffről van szó, mint az állítólagos Hitler-naplót megtaláló két német fiatalember esetében. Aztán a genetikai és mindenegyéb vizsgálatok gazolták, hogy a Vörös Hadsereg "illetékesei" valóban Moszkvába vitték Hitler koponyáját. Miután igazolódott a hitelesség, megindultak a találgatások: vajon hogyan került a rettegett német diktátor koponyája Moszkvába? A szovjet hivatalos verzió szerint az történt, hogy miután Hitler és Eva Braun megölte magát, nem sokkal ezután szovjet katonák érkeztek a berlini bunkerbe, és az ott talált emberi maradványokat elszállították. Már a 90-es évek- is sok történész volt, aki erősen kételkedett ebben a hivatalos magyarázatban. Ismerték a KGB igazmondásra való hajlamát...sokan azt feltételezik, hogy a szovjetek ölték meg Hitlert- ekkor azonban felvetődik a kérdés, miért titkolták el? H