A reformkori Magyarországon a kézműipar fedezte a szükségleteket

A 19.század első felét, az 1848-ig terjedő időszakot nevezi a történettudomány reformkornak. Ebben az időszakban kezdett Magyarország modernizálódni, ekkor bukkantak fel a magyar történelem olyan óriásai, mint Kossuth, Széchenyi, Wesselényi, Eötvös József báró...Mindannyian programjukban szerepeltették az iparpártolást, azaz nyugat-európai színvonalú gyáripar kiépítését Magyarországon.

Az volt ezzel a baj, hogy a lakosságnak csak kis része élt városon. A gyáripar terjedése feltételezte volna azt, hogy a termékekre jelentős fogyasztói igény alakuljon ki. Ez nem vált valóra. A viszonylag csekély számú városi lakosság a szükségletek nagy részét helyi kézművesektől beszerezte, ami pedig státuszszimbólumnak számított, azt külföldről hozatta ( pl. hölgyek a párizsi ruhát). Éppen ezért a jelentős tőkeerővel bíró gyáripar a reformkor évtizedeiben még nem alakult ki, az majd csak a kiegyezés korában, a demográfiai gyarapodás, az urbanizáció jelenségeivel párhuzamosan, részben azok okaként, részben következményeként fejlődik ki, a külföldi tőkebefektetők legelőször az infrastruktúra területén ( vasútépítés) eszközölnek beruházásokat.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Van itt egy érdekes blog:sajtoszemle.blogspot.com

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hitlert a szovjetek ölték meg?

A magyar hadsereg leépítése

Éhínség a második világháború után