Történelem mindenkinek

Recsegett-ropogott az Oszmán- Birodalom gépezete a 19.század utolsó harmadában. Az európai nagyhatalmak, különösen Nagy-Britannia és Oroszország, feltétlenül szerették volna megszerezni Konstantinápolyt, ezzel kijutni a Fekete-tengerre. A törökök felemás megoldásokkal próbálkoztak, diplomáciai úton igyekeztek késleltetni az elkerülhetetlen véget. 1877-ben Törökország politikai vezetése elfogadta az ország történetének első modern alkotmányát. Modern? A korábban uralkodó viszonyokhoz képest mindenképp, de " abszolút értelemben" ez nem más, mint a diktatorikus szultáni hatalom bebetonozása. A dokumentum 5. cikkelye kimondja, hogy a szultán személye szent, a 7. cikkely meg azt, hogy a minisztereket a szultán nevezi ki és bocsátja el. nincs tehát alkotmányos monarchia, nincs parlamentnek felelős kormány. Az önkényuralom marad, az Oszmán Birodalom pedig, voltaképpen önjáró módon, szétesik.

Amióta a 16.századi konvisztádorok megsemmisítették a fejlett közép-és dél-amerikai indián civilizációkat, azóta foglalkoztatja a történészeket a kérdés: mi volt az oka annak, hogy maroknyi európai hódító leigázhatta a világ talán leggazdagabb államait? Az Inka birodalom esetében véleményem szerint egyszerű a válasz. Huscar és Ataahualpa trónviszálya tönkretette a korábban egy uralkodói akaratra járó birodalmi gépezetet. Huascar inka nagyobb területet örökölt apától, Atahualpa viszont a legfejlettebb országrészt, a Quitói Királyságot kapta meg.Politikája arra irányult, hogy innen kiindulva egyesítse az országot  saját fennhatósága alatt. Hasonló történt, mint Magyarországon az Árpád-korban, a duxok idejében. IV. Béla király nekiadta fiának az akkoriban fejlettebb keleti országrészt, persze, hogy a szerencsés fiatalembernek kellett a nyugati is. A fiatalok már csak ilyenek. Úgy látszik, ennek a fiatalságnak köszönhetjük, Spanyolország Európán kívüli terjeszkedését. xxxxxxxxxxxxxxxxx

Magyarországon a rendszerváltás utáni egészségpolitika jó ideig nem állt másból, mint harsogó propagandából. A mindenkori kormányzat mindig azt bizonygatta, hogy éppen eleget költ kórházakra és orvosi rendelőkre, az ellenzék pedig lelkesen igyekezett ezt cáfolni. Legjkobb, ha a KSH által közölt számokból indulunk ki! 2003-ban Magyarországon egy egy főre jutó egészségügyi kiadás vásárlóerő-paritáson 1269 USD, míg a többi közép-kelet -európai országban az alábbiak szerint alakul: Bulgária 573 USD, Csehország 1302 USD, Lengyelország 745 USD, Románia 540 USD A magyar kormány tehát, regionális viszonylatban szemléleve, igenis sokat költött egészségügyre. Magasan megelőzzük Romániát és Bulgáriát, és érdekes módon a lengyeleket is. ( Ilyenkor vetődik fel a kérdés: biztos, hogy jó ez az adat?). Csehország előz bennünket kevéssel, dehát, amint azt mondani szokták: az már majdnem Nyugat... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Bethlen István gróf Magyarország miniszterelnöke volt 1921-1931. között, nevéhez fűződik a trianoni Magyarország konszolidálása. Ez többek között pénzügyi konszolidációt is jelentett. A szélsőjobb éppen ezért támadta. Azzal vádolták, hogy " összefog a zsidó pénzvilággal". Ezen támadásoknak pusztán annyi célja volt, hogy támadja Bethlent. A gróf alkalomadtán valóban igénybe vette bankárok segítségét, s ezek között természetesen zsidó származásúak is voltak, ám ez nem jelenti azt, hogy Bethlen filoszemita lett volna. Ő magyarságban, Magyarországban gondolkodott, s ha ehhez " zsidó bankárok" segítségét kellett igénybe vennie, hát igénybevette. Bethlen a 20.század egyik legjelentősebb magyar politikusa. Nem azért, mert olykor bankárokkal is tárgyalt... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Olvass minél többet, abból olyan nagy baj nem lehet! konyv-ajanlo.blogspot.com

Brit kutatók egy vizsgálat során kimutatták, hogy William Shakespeare, az európai drámairodalom alfája és omegája bizony lopott. Pontosabban. plagizált. Egy George North nevű szerzőtől vett át monológokat, méghozzá egy 1576-ban kiadott kéziratból. Erre mondják, hogy manapság már senkiben sem bízhatunk. Egyvalakiben azért igen... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Az USA politikai élete, közvéleménye, s talán ebből következően történetírása is erősen polarizált. Van demokrata történetszemlélet, és van republikánus történetszemlélet. A republikánus történetszemlélet szerint az USA nagyhatalom, a többi államnak pedig ezt tudomásul kell vennie. A politikának van erkölcsi mércéje, ez pedig az alkotmány. A kultúrák nem egyenrangúak, a keresztény kultúra fejlettebb, mint a többi. A család fontos érték. A történetírás a politikatörténetről kell, hogy szóljon. Az USA és a többi fejlett ország folyamatosan fejlődik. Egy ország fejlettségének fokmérője az ipar, a technológia fejlettsége, valamint a demokratikus intézményrendszer működése. Nagyjából ezekben foglalható össze a republikánus történetszemélet lényege. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Eladó ház Hencidán ( Hajdú-Bihar megye). Részletek hamarosan.

Kevesen tudják, hogy a Szovjetunió nemcsak a 20.század elején, illetve a két világháború közötti időszakban élt át éhínséget. 1946-ban rendkívül száraz volt a nyár, az aszály és az esőzések elmaradása miatt nem tudtak öntözni. Ezért 1946. nyarán éhínség bontakozott ki, mely főleg a világháború után visszatért nyugati területeket érintette. Az éhínség során 770 00 ember halt meg. Erről természetesen a Sztálin által megszilárdított szovjet vezetés hallgatott, úgy tüntették fel a hivatalos adatokban, mintha az elhunytak nyugati hadifogságban lennének... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Nézd meg ezt a blogot is: hirek168.blogspot.com