Éhínség a második világháború után

Kevesen tudják, hogy a Szovjetunió nemcsak a 20.század elején, illetve a két világháború közötti időszakban élt át éhínséget. 1946-ban rendkívül száraz volt a nyár, az aszály és az esőzések elmaradása miatt nem tudtak öntözni. Ezért 1946. nyarán éhínség bontakozott ki, mely főleg a világháború után visszatért nyugati területeket érintette. Az éhínség során 770 00 ember halt meg. Erről természetesen a Sztálin által megszilárdított szovjet vezetés hallgatott, úgy tüntették fel a hivatalos adatokban, mintha az elhunytak nyugati hadifogságban lennének...
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX
Nézd meg ezt a blogot is: hirek168.blogspot.com

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hitlert a szovjetek ölték meg?

Hatalmas meglepetést keltett nemzetközi történészkörökben, amikor az oroszok előálltak azzal, hogy náluk van Hitler koponyája. először mindenki azt hitte, hasonló blöffről van szó, mint az állítólagos Hitler-naplót megtaláló két német fiatalember esetében. Aztán a genetikai és mindenegyéb vizsgálatok gazolták, hogy a Vörös Hadsereg "illetékesei" valóban Moszkvába vitték Hitler koponyáját. Miután igazolódott a hitelesség, megindultak a találgatások: vajon hogyan került a rettegett német diktátor koponyája Moszkvába? A szovjet hivatalos verzió szerint az történt, hogy miután Hitler és Eva Braun megölte magát, nem sokkal ezután szovjet katonák érkeztek a berlini bunkerbe, és az ott talált emberi maradványokat elszállították. Már a 90-es évek- is sok történész volt, aki erősen kételkedett ebben a hivatalos magyarázatban. Ismerték a KGB igazmondásra való hajlamát...sokan azt feltételezik, hogy a szovjetek ölték meg Hitlert- ekkor azonban felvetődik a kérdés, miért titkolták el? H
További információk

A magyar hadsereg leépítése

Triaonnal kapcsolatban mindig csak arról beszélünk, hogy a csúnya nagyhatalmak átvertek bennünket, és hogy a gonosznemzetiségi propaganda szétverte a Monarchiát. Ezzel szemben a magyar történetírás mélyeket hallgat arról, hogy a dualizmus utolsó éveiben a magyar politikai elit gyakorlatilag szétverte a magyar hadsereget. A századvég boldog békeidős hangulata sok politikust ragadtatott pacifista hangulatra, nem vették észre, hogy a nagyhatalmi imperializmus hamarosan újabb hároúhoz vezet. Tisza István miniszterelnök hiába óvta a magyar közvéleményt attól, hogy belemenjen az ellenzék követeléseibe, nem hallgattak rá. Az első világháborút egy félkészületlen osztrák-magyar regurális haderő várta. S reménykedett a gyors győzelemben.
További információk