Történelem mindenkinek

Tomas Garrigue Masaryk a ma már csak történelmi emlékként létező Csehszlovákia megalapítója volt. A Kapu folyóirat 1992/7. számában Miloslav Bednar úgy mutatja be Masarykot, mint az erkölcs és az igazság bajnokát. Bednar szerint az egykori csehszlovák köztársasági elnök "...a demokratikus élet spirituális és morális megalapozását azért tekinti lehetségesnek, mert minden emberi lénynek, nemzetnek és államnak saját útja vezet az igazsághoz". Hát, Csehszlovákiának tényleg megvolt a saját útja, más kérdés, hogy az hová vezetett...Hová vezetett az, hogy a csehek rendszerint háttérbe sorították a szlovákokat és magyarokat? Hová vezetett az, hogy a csehszlovákiai németeket hagyták politikailag szervezkedni? Hová vezetett az,hogy miközben Masaryk a semleges professzort játszotta, miniszterelnöke, Benes, folyton Sztálin kegyét kereste? A válasz minden kérdésre egyszerű: Csehszlovákia felbomlásához. Az álszentség mindig visszaüt.

A magyar történelem 1945 utáni időszakában, az egymást követő kommunista diktatúrák kissé gyanakodva tekintettek a kereskedelemre, mint gazdasági ágazatra. Valahogy olyan " kapitalista dolog"-nak tartotta a (vulgár)marxista ideológián nevelődött politikai elit a kereskedelmet, illetve: az egész úgynevezett tercier szektort. Amikor aztán bekövetkezett a rendszerváltás, a történelemből jól ismert hatás- ellenhatás folyamat egyik példájaként, gombamód megszaporodtak a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások.     Vegyünk egy példát! A Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Jászberényben 1998-ban 29 468 lakos élt. A bejegyzett vállalkozások száma 1361, ennek 80 százaléka foglalkozott kereskedelemmel. Nyilván egy harmincezres városban soknak számít a több, mint ezer kereskedelmi vállalkozás. Egy másik példa, szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: a megyeszékhelyen, Szolnokon, 6558 vállalkozás működött, ebből 4103 volt egyéni vállalkozó, túlnyomó többségük valamilyen biztos