Rendszerváltás után: a kereskedelem aranykora
A magyar történelem 1945 utáni időszakában, az egymást követő kommunista diktatúrák kissé gyanakodva tekintettek a kereskedelemre, mint gazdasági ágazatra. Valahogy olyan " kapitalista dolog"-nak tartotta a (vulgár)marxista ideológián nevelődött politikai elit a kereskedelmet, illetve: az egész úgynevezett tercier szektort.
Amikor aztán bekövetkezett a rendszerváltás, a történelemből jól ismert hatás- ellenhatás folyamat egyik példájaként, gombamód megszaporodtak a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások.
Vegyünk egy példát! A Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Jászberényben 1998-ban 29 468 lakos élt. A bejegyzett vállalkozások száma 1361, ennek 80 százaléka foglalkozott kereskedelemmel. Nyilván egy harmincezres városban soknak számít a több, mint ezer kereskedelmi vállalkozás.
Egy másik példa, szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: a megyeszékhelyen, Szolnokon, 6558 vállalkozás működött, ebből 4103 volt egyéni vállalkozó, túlnyomó többségük valamilyen biztosítótársasággal állt kapcsolatban. Szolnok összlakossága ekkor 80 930. Ha számolunk, rájövünk, hogy minden 20 lakosra jutott egy egyéni vállalkozó, általában pénzügyi tanácsadó vagy biztosítási ügynök. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: egy ekkora városnak nem volt szüksége ennyi pénzügyi tanácsadóra.
A rendszerváltás utáni Magyarországot a pénzügyi szféra túlburjánzása jellemezte. A 2008-as hitelválság során, mely oly sok magyar családot érintett tragikusan, s nem mellesleg: a történelem legátfogóbb, az egész Földre kiterjedő gazdasági válsága volt, aztán helyreállt a kívánt egyensúly a termelő és a tercier szektorok között.
Nem kis tragédiák árán.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt az oldalt is: mediaszemle.blogspot.com
Amikor aztán bekövetkezett a rendszerváltás, a történelemből jól ismert hatás- ellenhatás folyamat egyik példájaként, gombamód megszaporodtak a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások.
Vegyünk egy példát! A Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Jászberényben 1998-ban 29 468 lakos élt. A bejegyzett vállalkozások száma 1361, ennek 80 százaléka foglalkozott kereskedelemmel. Nyilván egy harmincezres városban soknak számít a több, mint ezer kereskedelmi vállalkozás.
Egy másik példa, szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: a megyeszékhelyen, Szolnokon, 6558 vállalkozás működött, ebből 4103 volt egyéni vállalkozó, túlnyomó többségük valamilyen biztosítótársasággal állt kapcsolatban. Szolnok összlakossága ekkor 80 930. Ha számolunk, rájövünk, hogy minden 20 lakosra jutott egy egyéni vállalkozó, általában pénzügyi tanácsadó vagy biztosítási ügynök. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: egy ekkora városnak nem volt szüksége ennyi pénzügyi tanácsadóra.
A rendszerváltás utáni Magyarországot a pénzügyi szféra túlburjánzása jellemezte. A 2008-as hitelválság során, mely oly sok magyar családot érintett tragikusan, s nem mellesleg: a történelem legátfogóbb, az egész Földre kiterjedő gazdasági válsága volt, aztán helyreállt a kívánt egyensúly a termelő és a tercier szektorok között.
Nem kis tragédiák árán.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt az oldalt is: mediaszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése