Sakkot, dominót, izgalmas krimit

Az izraeli hadsereg a Jom Kippur-háborúban többször is élt a lélektani hadviselés eszközével.
Jól tudták, hogy az egyiptomiak hallgatják az izraeli rádiót. Erre október 8-án bemondtak egy közleményt. Azt kérték a hátországban maradtaktól, küldjenek a katonáknak létfontosságú dolgokat, úgymint sakkot, dominót, izgalmas krimiket, hogy a katonáknak a harcok szünetében ne kelljen unatkozniuk.

Meghallotta ezt az egyiptomi elitegységek parancsnoka, és úgy felhúzta magát, hogy az összes arab elitkommandóst kiküldte a Sinai-félszigetre. Ezzel egyetlen baj volt: nem volt elég vizük. Néhány nap múltán az elitkommandósok, köztük egy 80 fős egység, megadták magukat az izraelieknek, egyetlen puskalövést sem ejtettek.
Hát, ennyit a lélektani hadviselésről. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Akarsz táltos lenni?

Egyes weboldalakon szereplő egyes emberek azt állítják, megtanítják a fizető jelentkezőket táltosnak lenni. Mintha az olyan egyszerű lenne! A táltos nem azért lesz táltos, mert Ő úgy akarja, hanem azért, mert erre választotta őt ki valami égi hatalmasság. A magyar történelemből is tudjuk, hogy a "táltosság" egy adott közösségen belül öröklődött, nem pedig mindenféle haszonleső nímand tanította pénzért a táltostanoncokat, mint valami szakmunkásképzőben. A táltos több, mint egy szakma. A táltos: szellemi vezető.
További információk

Német könyvégetés, 1914.

Ismerjük a náci könyvégetésről szóló fényképeket, filmeket? A németek sajnos már jóval korábban, 1914-ben is égettek könyveket. 1914.augusztusában, az első világháború hajnalán német katonák felgyújtottak egy könyvtárat a Belgiumban található Leuven városában, mert ott szerintük orvlövészek rejtőztek. Az egész világ elítélte a barbarizmust, csak a német értelmiség nem. Meg voltak félemlítve ugyanis. Nem kellett tehát Hitler a barbarizmushoz.
További információk

Szemere utálta Kossuthot?

Igen. Szemere Bertalan, a reformkor, az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc egyik hőse, a Batthyány-kormány belügyminisztere, utálta Kossuth Lajost, a reformkor, valamint az 1848-49 forradalom és szabadságharc másik hősét. Előfordul az ilyesmi emberek között. Vajon mi irritálhatta Szemerét Kossuthban? Valószínűleg az fajta, sokszor végiggondolatlannak tűnő politizálás, mely KL-t már a reformkorban is jellemezte. Kossuth igazi radikális volt, Szemere nemes volt, és mérsékelt. Ez már önmagában elegendő ok az utálathoz? Talán nem. De akkor, abban a légkörben sok reformer veszélyeztetve érezte a reformok által elért eredményeket Kossuth radikalizmusától. Deák is ezek közé az aggódók közé tartozott, Szemere is.
További információk