Mao és az éhenhalt kínai milliók
Mao Ce-tung a 20.század talán legaljasabb, legvéresebb, és természetesen teljesen elmebeteg diktátora volt. Ennek illusztrálására számtalan gazembersége közül az egyik:
1959, Kína. Az egész országban katasztrofális időjárási viszonyok uralkodnak, egyes területeken árvíz pusztít, máshol szárazság kínozza az embereket. Ahogy ma mondanánk: felborult az ökológiai egyensúly. A termés katasztrofálisan rossz, a legtöbb helyen nem is tudnak a kínai parasztok aratni.
Megkezdődik az éhhalál időszaka: sok család már nem is táplálja a csecsemőket, mert úgysincs esélyük.
Az ördögi természetű Mao megijed. Mi van, ha az éhező parasztok és városi munkások fellázadnak, megdöntik teljesen abszurd ideológiákon nyugvó hatalmát? Ezt a veszélyt valahogy meg kell előzni.
Megszületik az embertelenségében mindent felülmúló stratégia: az éhező embereket hagyni kell éhen halni, így nem marad tanúja az éhínségnek. Az állam felvásárolja a megtermett kevés gabonát, rizset, és Indiába exportálja, olcsón. A kínai emberek pedig éhenhalnak, egyes becslések szerint több, mint tízmillióan. Az éhínségnek így nem marad tanúja. Akik túlélik, inkább szeretnék elfelejteni.
Mao pedig úgy jelenik meg a hivatalos kínai propagandában, mint az Ember, aki megmentette Kínát az éhezéstől. A megmaradtak pedig ezt el is hiszik. Hiszen ők megmaradtak.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Lakást szeretnél, eladni, venni, bérelni? Hívj! 06 70 208 3874
1959, Kína. Az egész országban katasztrofális időjárási viszonyok uralkodnak, egyes területeken árvíz pusztít, máshol szárazság kínozza az embereket. Ahogy ma mondanánk: felborult az ökológiai egyensúly. A termés katasztrofálisan rossz, a legtöbb helyen nem is tudnak a kínai parasztok aratni.
Megkezdődik az éhhalál időszaka: sok család már nem is táplálja a csecsemőket, mert úgysincs esélyük.
Az ördögi természetű Mao megijed. Mi van, ha az éhező parasztok és városi munkások fellázadnak, megdöntik teljesen abszurd ideológiákon nyugvó hatalmát? Ezt a veszélyt valahogy meg kell előzni.
Megszületik az embertelenségében mindent felülmúló stratégia: az éhező embereket hagyni kell éhen halni, így nem marad tanúja az éhínségnek. Az állam felvásárolja a megtermett kevés gabonát, rizset, és Indiába exportálja, olcsón. A kínai emberek pedig éhenhalnak, egyes becslések szerint több, mint tízmillióan. Az éhínségnek így nem marad tanúja. Akik túlélik, inkább szeretnék elfelejteni.
Mao pedig úgy jelenik meg a hivatalos kínai propagandában, mint az Ember, aki megmentette Kínát az éhezéstől. A megmaradtak pedig ezt el is hiszik. Hiszen ők megmaradtak.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Lakást szeretnél, eladni, venni, bérelni? Hívj! 06 70 208 3874
Megjegyzések
Megjegyzés küldése