Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2018

T.G.Masaryk politikai filozófiájáról

Tomas Garrigue Masaryk a ma már csak történelmi emlékként létező Csehszlovákia megalapítója volt. A Kapu folyóirat 1992/7. számában Miloslav Bednar úgy mutatja be Masarykot, mint az erkölcs és az igazság bajnokát. Bednar szerint az egykori csehszlovák köztársasági elnök "...a demokratikus élet spirituális és morális megalapozását azért tekinti lehetségesnek, mert minden emberi lénynek, nemzetnek és államnak saját útja vezet az igazsághoz". Hát, Csehszlovákiának tényleg megvolt a saját útja, más kérdés, hogy az hová vezetett...Hová vezetett az, hogy a csehek rendszerint háttérbe sorították a szlovákokat és magyarokat? Hová vezetett az, hogy a csehszlovákiai németeket hagyták politikailag szervezkedni? Hová vezetett az,hogy miközben Masaryk a semleges professzort játszotta, miniszterelnöke, Benes, folyton Sztálin kegyét kereste? A válasz minden kérdésre egyszerű: Csehszlovákia felbomlásához. Az álszentség mindig visszaüt.

Rendszerváltás után: a kereskedelem aranykora

Kép
A magyar történelem 1945 utáni időszakában, az egymást követő kommunista diktatúrák kissé gyanakodva tekintettek a kereskedelemre, mint gazdasági ágazatra. Valahogy olyan " kapitalista dolog"-nak tartotta a (vulgár)marxista ideológián nevelődött politikai elit a kereskedelmet, illetve: az egész úgynevezett tercier szektort. Amikor aztán bekövetkezett a rendszerváltás, a történelemből jól ismert hatás- ellenhatás folyamat egyik példájaként, gombamód megszaporodtak a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások.     Vegyünk egy példát! A Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Jászberényben 1998-ban 29 468 lakos élt. A bejegyzett vállalkozások száma 1361, ennek 80 százaléka foglalkozott kereskedelemmel. Nyilván egy harmincezres városban soknak számít a több, mint ezer kereskedelmi vállalkozás. Egy másik példa, szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: a megyeszékhelyen, Szolnokon, 6558 vállalkozás működött, ebből 4103 volt egyéni vállalkozó, túlnyomó többségük valamilyen biztos

Az itáliai szabadságharcosok és a társadalmi program

A történeti irodalomban mára közhellyé vált, hogy a 19.századi olasz ( pontosabban: itáliai) szabadságmozgalmaknak és azok harcosainak nem volt társadalmi programjuk. Azaz nem foglalkoztak a polgársággal, az egyre inkább nyomorba süllyedő parasztsággal. És- ebből adódik a helytelen következtetés- ennek a hiányosságnak köszönhető az, hogy a Csizma 20.századi történelme ennyire ellentmondásosan alakult. Mazzini, Garibaldi, Cavour és a többi, 19. századi itáliai forradalmár, katona, politikus, államférfi- nevezzük, ahogy éppen akarjuk- egyetlenegyet akart: egységes Olaszországot. A nemzet egyesítése minden másnál fontosabb volt, még a parasztság helyzetének javításánál vagy éppen a szabadkereskedelem bevezetésénél is. A risorgimento korában a nemzeti probléma sokkal előbbrevaló volt, mint a jólét. Ezért van az, hogy az egységes Olaszország létrehozásárt küzdők kiáltványaiban, írásaiban oly kevés szerepet kap a társadalmi kérdés. Úgy voltak vele, hogy a belső bajokat majd azután oldják meg

Belgium, a nem-nemzetállam

Hosszú bejegyzés, de ne félj tőle, nem harap!  Mi, közép-európai magyarok, kissé értetlenkedve fogadjuk, miket beszélnek a liberális képviselők Brüsszelben. Nem értjük, miért akarnak egyesek Belgiumból vezényelt egységes, nemzetekfölötti Európát. A válasz, mint mindig, most is a történelemben keresendő. Belgium 20.századi történelmében. Belgium második világháború utáni történetére a flamand és vallon etnikum közötti politikai harc nyomta rá bélyégét. A politikai elitek a hatvanas évekig igyekeztek minél több jogot és lehetőseget kiharcolni az általuk képviselt flamand illetve vallon népcsoportnak. Aztán rájöttek- pontosabban: úgy döntöttek- hogy ez nekik nem fog menni. A politikusok és a nép belefáradtak a több évtizedes meddő flamand-vallon nyelvi és kulturális küzdelembe. A politikusok feladták az egy állam-két nemzet koncepciót, és valami harmadik út-félét igyekeztek megvalósítani. 1993-ban Belgiumban államreformra került sor. Kimondták, hogy Belgium nem flamand és vallon ne

Mao és az éhenhalt kínai milliók

Mao Ce-tung a 20.század talán legaljasabb, legvéresebb, és természetesen teljesen elmebeteg diktátora volt. Ennek illusztrálására számtalan gazembersége közül az egyik: 1959, Kína. Az egész országban katasztrofális időjárási viszonyok uralkodnak, egyes területeken árvíz pusztít, máshol szárazság kínozza az embereket. Ahogy ma mondanánk: felborult az ökológiai egyensúly. A termés katasztrofálisan rossz, a legtöbb helyen nem is tudnak a kínai parasztok aratni. Megkezdődik az éhhalál időszaka: sok család már nem is táplálja a csecsemőket, mert úgysincs esélyük. Az ördögi természetű Mao megijed. Mi van, ha az éhező parasztok és városi munkások fellázadnak, megdöntik teljesen abszurd ideológiákon nyugvó hatalmát? Ezt a veszélyt valahogy meg kell előzni. Megszületik az embertelenségében mindent felülmúló stratégia: az éhező embereket hagyni kell éhen halni, így nem marad tanúja az éhínségnek. Az állam felvásárolja a megtermett kevés gabonát, rizset, és Indiába exportálja, olcsón. A kín

Picassot tényleg üldözte a Franco-rezsim?

Pablo Picasso a 20.század meghatározó festőművésze. Politikai beállítottságát tekintve inkább a baloldalhoz tartozik. A National Geographic tévécsatornán épp a napokban vetítettek egy filmet, melyben Picasso úgy tűnik fel, mint a Franco-rezsim egyes számú ellensége. Picassot a - tegyük hozzá: művészetek terén meglehetősen korlátolt - spanyol diktátor, Franco tábornok egyáltalán nem szerette. Ám tisztában volt azzal, hogy a festőművész jelentős nemzetközi elismerének örvend, éppen ezért európai botrány lenne abból, hogyha valami történne a művésszel. Éppen ezért olyan " francosan" járt el: kiadták Picasso ellen a körözést, de nem keresték különösebben. Picassonak bujkálnia kellett egy évig, a titkosszolgálat megközelítőleg ismerte a búvóhelyet, de érdemi lépéseket nem tettek arra nézve, hogy kézre kerítsék a nonfiguratív festészet apostolát. Kiállítani viszont nem hagyták. Franco azt remélte, ha PP tíz évig nem állít ki, a világ elfelejti majd. Nem így történt. xxxxxxxxxx

Kennedy elnök függőségei

A történettudomány és az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint John F. Kennedy elnök, pozíciójában az egyik legnépszerűbb, az alábbi függőségektől szenvedett: - Függőség a szexualitástól. Kennedynek több ezer nője volt, többségükkel csak futó kalandba bonyolódott az elnök. Szakértők szerint szexfüggőség olyan embereknél lép fel, akiket a, gyermekkorukban molesztáltak b, gyermekkorukban az apa sokat volt távol c, az anya túlságosan uralkodó típus volt d, túlságosan vaskalaposan nevelték- Kennedy esetében ez biztosan nem áll fenn e, már az apa is szexfüggő volt, rossz példát mutatott a fiának - Függőség bizonyos gyógyszerektől, úgymint a, élénkítőszerek b, eredetileg hátfájás ellen szedett fájdalomcsillapítók c, altatók d, potencianövelők ( a szexfüggőség ellenére...) e, megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy Kennedy hogyan viszonyult a marihuánához. Egyes kutatók szerint fogyasztotta, mások szerint nem. - Függőség a nyilvános szereplésektől: Kennedy nem bír

Török alkotmány, 1877.

Recsegett-ropogott az Oszmán- Birodalom gépezete a 19.század utolsó harmadában. Az európai nagyhatalmak, különösen Nagy-Britannia és Oroszország, feltétlenül szerették volna megszerezni Konstantinápolyt, ezzel kijutni a Fekete-tengerre. A törökök felemás megoldásokkal próbálkoztak, diplomáciai úton igyekeztek késleltetni az elkerülhetetlen véget. 1877-ben Törökország politikai vezetése elfogadta az ország történetének első modern alkotmányát. Modern? A korábban uralkodó viszonyokhoz képest mindenképp, de " abszolút értelemben" ez nem más, mint a diktatorikus szultáni hatalom bebetonozása. A dokumentum 5. cikkelye kimondja, hogy a szultán személye szent, a 7. cikkely meg azt, hogy a minisztereket a szultán nevezi ki és bocsátja el. nincs tehát alkotmányos monarchia, nincs parlamentnek felelős kormány. Az önkényuralom marad, az Oszmán Birodalom pedig, voltaképpen önjáró módon, szétesik.

Atahualpa politikája az Inka Birodalomban

Amióta a 16.századi konvisztádorok megsemmisítették a fejlett közép-és dél-amerikai indián civilizációkat, azóta foglalkoztatja a történészeket a kérdés: mi volt az oka annak, hogy maroknyi európai hódító leigázhatta a világ talán leggazdagabb államait? Az Inka birodalom esetében véleményem szerint egyszerű a válasz. Huscar és Ataahualpa trónviszálya tönkretette a korábban egy uralkodói akaratra járó birodalmi gépezetet. Huascar inka nagyobb területet örökölt apától, Atahualpa viszont a legfejlettebb országrészt, a Quitói Királyságot kapta meg.Politikája arra irányult, hogy innen kiindulva egyesítse az országot  saját fennhatósága alatt. Hasonló történt, mint Magyarországon az Árpád-korban, a duxok idejében. IV. Béla király nekiadta fiának az akkoriban fejlettebb keleti országrészt, persze, hogy a szerencsés fiatalembernek kellett a nyugati is. A fiatalok már csak ilyenek. Úgy látszik, ennek a fiatalságnak köszönhetjük, Spanyolország Európán kívüli terjeszkedését. xxxxxxxxxxxxxxxxx

Magyarország egészségügyi kiadásai a rendszerváltás után

Magyarországon a rendszerváltás utáni egészségpolitika jó ideig nem állt másból, mint harsogó propagandából. A mindenkori kormányzat mindig azt bizonygatta, hogy éppen eleget költ kórházakra és orvosi rendelőkre, az ellenzék pedig lelkesen igyekezett ezt cáfolni. Legjkobb, ha a KSH által közölt számokból indulunk ki! 2003-ban Magyarországon egy egy főre jutó egészségügyi kiadás vásárlóerő-paritáson 1269 USD, míg a többi közép-kelet -európai országban az alábbiak szerint alakul: Bulgária 573 USD, Csehország 1302 USD, Lengyelország 745 USD, Románia 540 USD A magyar kormány tehát, regionális viszonylatban szemléleve, igenis sokat költött egészségügyre. Magasan megelőzzük Romániát és Bulgáriát, és érdekes módon a lengyeleket is. ( Ilyenkor vetődik fel a kérdés: biztos, hogy jó ez az adat?). Csehország előz bennünket kevéssel, dehát, amint azt mondani szokták: az már majdnem Nyugat... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Bethlen Istvánt támadták az antiszemiták?

Bethlen István gróf Magyarország miniszterelnöke volt 1921-1931. között, nevéhez fűződik a trianoni Magyarország konszolidálása. Ez többek között pénzügyi konszolidációt is jelentett. A szélsőjobb éppen ezért támadta. Azzal vádolták, hogy " összefog a zsidó pénzvilággal". Ezen támadásoknak pusztán annyi célja volt, hogy támadja Bethlent. A gróf alkalomadtán valóban igénybe vette bankárok segítségét, s ezek között természetesen zsidó származásúak is voltak, ám ez nem jelenti azt, hogy Bethlen filoszemita lett volna. Ő magyarságban, Magyarországban gondolkodott, s ha ehhez " zsidó bankárok" segítségét kellett igénybe vennie, hát igénybevette. Bethlen a 20.század egyik legjelentősebb magyar politikusa. Nem azért, mert olykor bankárokkal is tárgyalt... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Olvass minél többet, abból olyan nagy baj nem lehet! konyv-ajanlo.blogspot.com

Shakespeare plagizált?

Brit kutatók egy vizsgálat során kimutatták, hogy William Shakespeare, az európai drámairodalom alfája és omegája bizony lopott. Pontosabban. plagizált. Egy George North nevű szerzőtől vett át monológokat, méghozzá egy 1576-ban kiadott kéziratból. Erre mondják, hogy manapság már senkiben sem bízhatunk. Egyvalakiben azért igen... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A republikánus történetszemlélet

Az USA politikai élete, közvéleménye, s talán ebből következően történetírása is erősen polarizált. Van demokrata történetszemlélet, és van republikánus történetszemlélet. A republikánus történetszemlélet szerint az USA nagyhatalom, a többi államnak pedig ezt tudomásul kell vennie. A politikának van erkölcsi mércéje, ez pedig az alkotmány. A kultúrák nem egyenrangúak, a keresztény kultúra fejlettebb, mint a többi. A család fontos érték. A történetírás a politikatörténetről kell, hogy szóljon. Az USA és a többi fejlett ország folyamatosan fejlődik. Egy ország fejlettségének fokmérője az ipar, a technológia fejlettsége, valamint a demokratikus intézményrendszer működése. Nagyjából ezekben foglalható össze a republikánus történetszemélet lényege. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Eladó ház Hencidán ( Hajdú-Bihar megye). Részletek hamarosan.

Éhínség a második világháború után

Kevesen tudják, hogy a Szovjetunió nemcsak a 20.század elején, illetve a két világháború közötti időszakban élt át éhínséget. 1946-ban rendkívül száraz volt a nyár, az aszály és az esőzések elmaradása miatt nem tudtak öntözni. Ezért 1946. nyarán éhínség bontakozott ki, mely főleg a világháború után visszatért nyugati területeket érintette. Az éhínség során 770 00 ember halt meg. Erről természetesen a Sztálin által megszilárdított szovjet vezetés hallgatott, úgy tüntették fel a hivatalos adatokban, mintha az elhunytak nyugati hadifogságban lennének... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Nézd meg ezt a blogot is: hirek168.blogspot.com

Bécs, a multikulturális város

Az ember egyszerűen elámul. Most, hogy van a migrációs hullám, vagy éppen áradat, kinek hogy tetszik, Bécs városa gyorsan iszlamizálódik. Már minden 2. bécsi óvodás iszlám háttérből jön. Ha ez így megy tovább, néhány év múlva Ausztria muzulmán országgá válik. Ennek az egésznek történelmi okai vannak. Bécs a 19. században befogadó város volt, már 1860-ban az osztrák főváros lakosainak közel 50 százaléka máshonnan érkezett, tehát nem itt született. Példa: több ezres ciprusi görög kolónia élt a császárvárosban. A multikulturalizmus Bécsben történelmi hagyomány. Megértjük. Csak éppen mostanság kissé túlzásba viszik...